Döntéshozatal előtt – dobj Ji Csinget!

csijing - Döntéshozatal előtt - dobj Ji Csinget!

A Ji Csing a kínai kultúra egyik legrégibb és legfontosabb írásos emléke, több évezredes bölcsesség sűrűsödik benne. Végső formájában Ven király és fia, Csou herceg írta le mintegy kétezer évvel a magyar honfoglalás előtt.

A történelem során a jelentősebb döntések meghozatala előtt a császárok, hadvezérek és tudósok egyaránt rendszeresen tanulmányozták a Ji Csinget, és lényegében e köré a mű köré épült a taoizmus és a konfucionizmus is. A Bibliával és a Koránnal együtt ez a legtöbbször lefordított könyv a világon. A neves pszichiáter, Jung is gyakran használta, és meggyőződése volt, hogy a Ji Csing válaszainak találatértéke messze túlmutat a véletlenszerűségen. S valójában nem is jóslás ez, inkább tanácskérés. A hexagramok ugyanis arra mutat rá, hogyan kell kezelni egy helyzetet. A megoldás a változtatásban van, az viszont mindig magától az embertől függ.

 A Változások Könyvének alapja a kínai felfogás, mely szerint semmi sem örök, csak a változás. A jósjelek, azaz a hexagramok ezért a folytonos átalakulás állapotában lévő jelek. Ily módon nem a dolgok statikus lényegére vagy külső formájára utalnak, hanem az általuk megragadott jelenségekben rejlő mozgás lehetőségeire. A folytonos változás ellenére azonban végül mégis egyensúly alakul ki, hiszen egy bizonyos átalakulási folyamatot egy másik változás ellensúlyoz. Ezáltal az Egész mozdulatlan. De maga a mozgás is az Egységből indul ki: a két őserő, a jin és a jang a Mindenség forrásából pattan ki és kezd mozgásba. Az ellentétek ütközéséből és egymásra hatásából jön létre a csí, az egyetemes energia, amely egyrészt felelős a világmindenség létrejöttéért, másrészt rajta múlik, hogy mi történik az Univerzumban. Hatvannégy jósjel létezik, azaz a számuk megegyezik a sakktábla kockáinak számával. Ebben a 64 jelben benne foglaltatik az egész teremtés, a világ összes archetípusa. Ha az egyik létrejön, majd megváltozik, végül a másikká alakul át. Ha az egyik helyzetből kilépünk, egy másikba lépünk át. Tulajdonképpen az egész életünk e hatvannégy jósjelnek, illetve mintának az egymásba alakuló végtelen sorozata. A tanácskéréshez csupán három pénzérmére van szükség, melyeket hatszor kell feldobni. Minden dobásnál kapunk egy jin vagy jang jelet, melyekből trigramok alakulnak ki. A trigram három összefüggő vagy megszakított vonalkából álló ábra. Nyolcféle trigram létezik, és két trigramból alakul ki a jósjel, azaz a hexagram, más néven kua. Ennek jelentését, magyarázatát röviden megadni elég nehéz. De már számtalan könyv van forgalomban, amely ezzel foglalkozik. A pontos megfejtéshez azonban kevés az egy-egy kua elolvasása. Hallgatni kell a megérzésekre is. A Ji Csing rávezeti használóját a sors működésére és a helyes gondolkodásra. Olyan rendszer, amely szimbólumok segítségével magyarázza meg, miként történnek a dolgok a világban, az emberben, és az emberi kapcsolatokban. Tudatalattinkba beférkőzve ad tanácsot, hogyan viselkedjünk egy-egy élethelyzetben. A Ji Csing nem jövendőt mond, hanem jósol. Nem azt mondja meg, mi következik be mindenképp, hiszen jövőnk nincs készen, folyamatosan alakul. Többféle lehetséges jövőnk van, melyek közül mi magunk választunk. A Ji Csing jósol, azaz javasolja, mit tegyünk, hogy a dolgaink jól alakuljanak. Tanácsokat ad, hogyan formáljuk jövőnket: utat mutat, miként érhetők el kívánt célok, és miképp kerülhető el az, aminek bekövetkezését nem szeretné. A Ji Csing bölcsességéből minden élethelyzetben, döntéshozatalnál meríthet: segítségével felismerhető az a külső-belső erőtér, amiben éppen van. Ha pedig megfogadja a tanácsát, olyan, mintha élete fontos sakkjátszmájában egy nagymester súgná a következő lépést.
A hexagram megszerkesztése:

A legősibb kivetés – melynek során a hexagram képződik – cickafark-szálakkal történt, hiszen a kínaiak régen ezt a növényt a jövendőmondással asszociálták. Később bambusszal helyettesítették. Ma már inkább a pénzdobást használják. Napjainkban már többféle Ji csing jóskártya is kapható, melynek 64 lapján egy-egy kua szerepel, tehát “készen húzható”. A hagyományos módszer mégis csak a pénzdobás (és talán a legjobb, ha nem hétköznapi pénzérméket használunk, hanem a régi kínai érmét (középen negyzet alakú lyukkal), mert ezek szimbolikus kapcsolatban állnak a Ji Csinggel. Régen ezeket az érméket díszdobozban vagy hímzett zacskóban tartották azon a polcon, amelyen a Változások könyvét is, és csak tanácskérésre használták. Még annak is jelentősége volt, hogy a könyv és a pénzérmék mindenképpen vállmagasság fölötti polcon legyenek. Szükséges hozzá három egyforma méretű, címletű pénzérme. Ezt a tenyeredben jól összerázod, s közben arra a kérdésre koncentrálsz, amire választ szeretnél kapni. A három érmét hatszor kell dobni. A fej (kínai érmén a sűrűn teleírt oldal) a jang, és a számértéke 3. Az írás a jin – és az értéke kettő. A három érme együttes értéke tehát lehet kilenc, nyolc, hét vagy hat? A páros számokat megszakított vonással, a páratlan egy egyenessel jelöljük. Az első dobás eredménye van legalul, aztán a második, a harmadik, a negyedik, az ötödik és a hatodik. Így áll össze a Kua. Hatodik dobás  — — Ötödik dobás  — — Negyedik dobás  — — Harmadik dobás  — —   Második dobás   — — (Laci, a 3 db-os =  hosszú vonás 2x!!!!) Első dobás   — — A sorrendnek azért van jelentősége, mert meg kell szerkeszteni a haxagram táblázatot is. Ebben a táblázatban az alsó értékek vannak függőlegesen, a felsők vízszintesen. Segítségükkel azonosíthatóak a szimbólumok. A Változások könyvében az egyes haxagramokhoz tartozó magyarázatok öt csoportra oszthatók. 1. A döntés (Ítélet) 2. A kommentár 3. A jelkép 4. A vonalak 5. Egyéb kommentárok

http://www.astronet.hu

Csatlakozz motivációs csoportunkhoz itt:
POZITÍV GONDOLATOK FACEBOOK CSOPORT

Csatlakozz kedvenc Facebook csoportunkhoz itt:
SIKER ÉS AGYKONTROLL FACEBOOK CSOPORT

És a végén itt a kedvenc humor oldalunk is:
ANYÁM BOROGASS FACEBOOK OLDAL

A cikk teljes egészében nem vehető át, csak a bevezető szöveg, aztán oldalra mutató link elhelyezésével olvashatják tovább cikkünket!

http://alternativegeszseg.hu/