A gyereknevelés titka, hogy mennyire rendíthetetlenül szeretitek egymást a pároddal. Ha pedig a szeretet megrendül, ha párod elhagyott, mert meghalt, vagy mást szeret már, a feladatod az, hogy beállj a helyére, és érezze a gyereked, hogy nem fél ember lettél, hanem önmagában erős Teljesség.

A gyerek kétpólusú világból születik, és abban is szeretne élni. Nem is létezne, ha már a sejti szinten megjelenő kettős vágy, a férfi adása és a nő befogadása ne fonódott volna eggyé. A tibetiek azt mondják: a lélek látja szülei szeretkezését, és ez az örvény vonzza bele az életbe. Később is így akarja látni szüleit: egybeöltve, egybeszeretve egymást. Ez számára a természetes és a biztonságos.

 A gyermeknevelés alapja a szülök szerelme: két gyújtópont vonzalma, amelyek körül keringeni tud.

 Ha ez a vonzalom valamiért elpattan, a jó anya hamar begyógyítja sebét, és beáll a hiányzó férfi helyére. Kettős szerepet játszik, és pótolja az apa szerepét. Érett női lélek ezt meg tudja tenni. Szeretetet ad akkor is, ha őt nem szeretik. Nagyanyám és anyám is ilyen „kerek egész” nő volt. Engedő is, szigorú is, lágy is, kemény is. És vigyáztak arra, nehogy „túlszeressenek”. Utólag látom, ez mekkora művészet volt, főleg anyám részéről, mivel rajtam kívül nem volt senkije. Csak én – és végül engem is el tudott engedni. Egy nő, ha jól éli meg a magányát, több szeretetet és boldogságot tud adni, mint egy olyan, aki félbetépetten, szerencsétlenül és örökös hiányban él.