Azon gondolkodtam hogy vajon mi ösztökéli a társadalmat arra, hogy rákényszerítse a polgárokat, hogy ne legyenek önmaguk?

Sokfelé jártam már a világban és kíváncsian figyeltem hogy merre hogyan élnek az emberek. Sokat tapasztaltam, mindenhol próbáltam beilleszkedni és az ottani életet élni. Kívántam megérteni az élet értelmét.

Az első és talán legfontosabb dolog, amire rájöttem az az, hogy Isten nem büntet és nincsenek törvényei. Mert ha ez így lenne, akkor minden emberre vonatkozna. De vannak helyek a világban, ahol például nagyszerű ember az, akinek több férje vagy felesége van, máshol pedig ugyanezt büntetik. Vannak olyan népek, akik harmóniában élnek a természettel, mások irtják az erdőket. A gyilkosságot sok helyen büntetik, és szabadságvesztéssel jár, de ha háborúba kell menni, akkor köteleznek rá, hogy ölj.

Akkor hogy is van ez? Az emberben kettős érzések lesznek. Most akkor rossz dolog gyilkolni, vagy mégsem? Ha mindezt parancsszóra teszed, akkor hős vagy? Mozgathatnak, mint egy bábút? Nem döntheted el, mit teszel

És ezen elmélkedésemben jöttem rá rögtön arra, hogy a társadalom mindent megtesz, hogy korlátozzon és elvegye a szabadságodat. Minden kötelező, vagy tilos. Nem igazán döntheted el, hogyan akarsz élni. Pontosabban ez nem így van, de ezt a látszatot akarják kelteni. És ennek sokan bedőlnek, és rabszolgaként élik le az életüket.

Pedig ugyanolyan embernek születtünk mindannyian. Pucéron, egyedül jöttünk, és úgy is fogunk távozni. Az embernek egyetlen joga kellene, hogy legyen, méghozzá az, hogy szabad lehessen. Eldönthesse azt, hogyan és kivel éli az életét. Szerintem annak az életnek nem sok értelme van, ami csak fájdalmakkal van tele, ahol az egyén soha nem teheti azt, amire vágyik.

Így minden ember elsődleges feladata az ebben a rohanó világban, hogy kicsit megálljon és elhatározza hogy mostantól ő irányítja a dolgokat és nem a dolgok irányítják őt. Az elhatározással bemozdulnak az energiák és minden angyal mellénk áll. Hinni is kell benne ez tény. De hit nélkül nincs értelme élni. Ha nem bízol abban hogy lehet jobb és lesz is, akkor előre megírod a boldogtalanságot.

Ha viszont hiszel magadban a sorsodban és a segítőidben, és azokban az angyalokban, akik testet öltve segítenek neked, akkor bármire képes vagy, én vagyok rá az élő bizonyíték. 

Köszönöm Viki, végtelenül hálás vagyok nektek a felismerésekért. Minden jót kívánok minden blog olvasónak és merjetek álmodni és valóra váltani! Ne féljetek, hiszen egy álomnál egy félelem sem lehet hatalmasabb!