Ebben a „nagy játéknak” nevezett életben, a körülöttünk lévő világ számunkra nem más, mint egy tükör, mely visszatükröz bennünket, és a lelki világunkat. Ha olyat látunk ebben a tükörben, ami nem tetszik számunkra, akkor elérkezett az idő, hogy változtassunk rajta.

Mindig figyeljünk kellőképpen a gondolatainkra, mert azoknak teremtő erejük van. Azt is nagyon fontos tudni, hogy mindig azt kapjuk vissza, amit adunk, jót és rosszat egyaránt. Az élet játékában az a fontos, hogy tudatosuljon bennünk, ne álomvilágban éljünk, hanem „tudatos játékosok” legyünk, és azon dolgozzunk, amiért valójában ide születtünk.

Életünk elsődleges célja tehát, hogy eljussunk arra a spirituális szintre, mely által megértjük küldetésünk lényegét. A negatív gondolatainkat mindig igyekezzünk csírájában elfojtani, és igyekezzünk harmóniában élni önmagunkkal, hogy spirituális szinten fejlődni tudjunk. Erre a fejlődésünkre utaló jegyeket a környezetünkkel való kapcsolatunk minőségéből szűrhetjük le.

Nézzük akkor azt az 5 szabályt, mely által jobbá válhat életünk!

1. Az, ami másokban zavar, az megtalálható bennem is, tehát ha ellenük harcolok, akkor saját magam ellen is fordulok!

2. Ha mások, személyemre irányuló kritikája érzelmileg megérint engem, akkor minden bizonnyal egy meg nem oldott problémával küzdök, az egom az, ami ez esetben sérül.

3. Ha mások kritikája nem befolyásol érzelmileg, akkor ez már nem az enyém, hanem az ők problémája, mely esetleges gyávaságukból vagy félelmükből fakad.

4. Mindazt, amit másokban tisztelek és értékelek, azt önmagamban is tisztelem és értékelem.

5. A körülöttem lévő világ egy nagy tükör, melyet nézve, önmagamat látom. Ha én nevetek, a környezetem is nevet, vagyis a külvilág folyamatosan tükrözi a személyiségemet.